Első interjú

(Balázs Ambrus, Droppa Szilvia, Juhász Dániel, Kléger-Sipos Ágnes, Schmelowszky-Forgách Anna, Vancsura Petra)

Az „első interjú” a pszichológussal való első néhány (1-3) találkozást jelenti. Ezen ismerkedő ülés(ek) alatt a páciens és a terapeuta közösen deríti fel a beszélgetés folyamán megjelenő problémát és törekszik meghatározni a terápiás célt. Az első interjú szabad beszélgetés, amelynek során benyomást szerzünk egymásról, a terápiás helyzetről, a közös munkáról, és eldöntjük, indítsunk-e terápiát. Ha igen, akkor pszichoterápiás szerződést kötünk, amely egy szóbeli megállapodás a terápia céljáról, kereteiről (találkozások gyakorisága, időpontja), szabályairól (lemondási feltételek), módszereiről. Magától értetődik, hogy a pszichológust, pszichoterapeutát titoktartás köti az első interjútól kezdve az egész terápia során, és azt követően is. A pszichológiai állapotfelmérés olykor további vizsgálatokat (pszichiátriai, orvosi kivizsgálás) és pszichológiai, neuropszichológiai tesztek felvételét is szükségessé teheti.

Konzultáció

(Balázs Ambrus, Droppa Szilvia, Juhász Dániel, Kléger-Sipos Ágnes, Schmelowszky-Forgách Anna, Vancsura Petra)

A pszichológiai tanácsadás rövid, néhány alkalomból álló, pszichológus által vezetett segítő beszélgetést jelent, mely a kliens egy aktuális dilemmájára, élethelyzeti problémájára korlátozódik. Az ülések során a probléma/dilemma több oldalról való megvizsgálásában, a kliens saját megoldásának előmozdításában, döntésének meghozatalában segíthet a pszichológus.  Segítségkérőként akkor érdemes ezt igénybe venni, ha egy konkrét, életére nézve fontos döntésben történt az elakadás, amelyből egyedül nehéz kimozdulni.

Szupportív (támogató) terápia

(Balázs Ambrus, Droppa Szilvia, Juhász Dániel, Kléger-Sipos Ágnes, Schmelowszky-Forgách Anna, Vancsura Petra)

Olyan beszélgetős, gyógyító-fejlesztő eljárás, amelynek célja a tünetek enyhítése, az önértékelés és az alkalmazkodási készségek fejlesztése, a tudattalan indítékok feltárása nélkül. A terápiás forma azoknak ajánlható, akik gyorsabb tünetenyhülést keresnek, vagy súlyos alkalmazkodási nehézségekkel, küzdenek. Az ülések heti rendszerességgel zajlanak, a terápia hosszát előre nem határozzuk meg. Rövid dinamikus pszichoterápia

Rövid dinamikus pszichoterápia

(Balázs Ambrus, Droppa Szilvia, Kléger-Sipos Ágnes, Schmelowszky-Forgách Anna)

Minimum húsz, maximum 30 alkalmas beszélgetős időhatáros terápiás forma, amelynél a találkozások számát és a terápia befejező időpontját – az első interjút követően -, a terápiás szerződésben közösen alakítjuk ki. A rövid dinamikus terápia célja, hogy a tünetek, panaszok, kapcsolati nehézségek hátterében álló tudattalan belső konfliktusokat feltárja és megoldja. A terápia heti egy-két ülésben zajlik. A terapeuta kompetenciája, hogy a módszert a páciens problematikájára nézve ajánlhatónak látja-e, ugyanis ez a terápiás forma fokozott énerőt, motivációt és problémára való nyitottságot igényel a páciens részéről, egy szoros időhatár nyomásán belül.

Érzelem Fókuszú Terápia (EFT)

(Juhász Dániel)

Az Érzelem Fókuszú Terápia (EFT) az 1980-as években létrejött, kötődéselméleti alapokon nyugvó, elsősorban humanisztikus és rendszerszemléletű, bizonyított hatékonyságú pszichoterápiás modell, amely az érzelmekkel való munkát tekinti a kapcsolati változás elsődleges motorjának. Célja a biztonságos kötődési élmények létrejöttének támogatása, akár egy családon vagy párkapcsolaton, akár a terapeutával való kapcsolaton, illetve a személyiségen belül. Eredetileg párterápiás módszerként (EFCT) jött létre, de mára egyéni (EFIT) és családterápiás (EFFT) környezetben is használják, többek között szorongás, depresszió és traumafeldolgozás területén. Az EFT kiindulópontja, hogy mindannyian biológiailag kötődésre „huzalozott” társas lények vagyunk, ezért érzelmi élményeink, interakcióink és kapcsolati mintáink meghatározzák szubjektív jóllétünket. A terápiás munka ezek átdolgozásán, az érzelemszabályozás fejlesztésén és a biztonságos érzelmi kapcsolódás kialakításán keresztül idéz elő tartós, tapasztalati alapú változást.

Pszichoanalitikusan orientált pszichoterápia

(Balázs Ambrus, Droppa Szilvia, Juhász Dániel, Kléger-Sipos Ágnes, Schmelowszky-Forgách Anna, Vancsura Petra)

A pszichoanalízis dinamikus szemléletére építő, nem időhatáros terápiás forma, amelyben lényeges szerepet kap az egyén problémáinak mélyebb átdolgozása (a tudattalan folyamatok hosszabb feltárása). Ez a hosszúterápiás módszer a személyiség működésének részleges átalakulását, fejlődését eredményezheti. Azon esetekben javasolható, ahol a jelentkező képes hosszabbtávú elköteleződésre, mélyebb önismereti céllal. Az ülések legalább heti egy-két alkalommal zajlanak, ülő helyzetben.

Pszichoanalízis

(Balázs Ambrus, Droppa Szilvia, Kléger-Sipos Ágnes, Schmelowszky-Forgách Anna)

A személyiség egészét átszövő nehézségek, megakadások feltárását és feloldását segítő, nem időhatáros terápiás forma. Az alapos mélylélektani átdolgozást a nagyobb ülésgyakoriság (3-5) és a szabadasszociációt serkentő fekvő helyzet segíti elő. A személyiségen belül működő – többnyire tudattalan – dinamikus erők átsrukturálásán keresztül hat, aminek eredménye az életminőség tartós javulása, a nagyobb belső szabadság és rugalmasság elérése. Javasolt azoknak, akik elkötelezettek a hosszabb, alapos önismereti munkára.

Párterápia

(Juhász Dániel, Kléger-Sipos Ágnes)

Párkapcsolati nehézségek esetén, mindkét fél részvételével zajló pszichoterápiás forma, amelyben rendszerint a terapeuták is párban dolgoznak. Az ülések heti-, kétheti, vagy havi- rendszerességűek. Egy ülés időkerete hatvan, vagy kilencven perc. Alkalmas kapcsolati elakadások, vagy szülőpárok esetén családi, gyermeknevelési problémák feltérképezésére, rendezésére is.

Családterápia

(Juhász Dániel, Kléger-Sipos Ágnes)

Általában az egész család részt vesz a terápiás üléseken. A probléma kialakulásában a család minden tagjának szerepe van, így annak megoldása is gyakran csak közösen lehetséges. Javasolható önálló módszerként, vagy egyéb pszichoterápiás módszerek kiegészítőjeként azokban az esetekben, ahol a családtag (az esetek többségében gyermek, serdülő) szomatikus-, vagy viselkedés problémája összefügghet családi konfliktusokkal. Emellett minden olyan jelentősebb családi krízis, dekompenzálódás, veszteséghelyzet esetén, amelyhez a család csak feszültségek mellett képes alkalmazkodni.

Távterápia

(Balázs Ambrus, Droppa Szilvia, Juhász Dániel, Kléger-Sipos Ágnes, Schmelowszky-Forgách Anna, Vancsura Petra)

A távterápia általában Skype vagy Zoom programon keresztül zajló terápiás forma, melyet abban az esetben használunk, ha a földrajzi távolság vagy jelen esetben a vírushelyzet általi akadályoztatottság ezt szükségessé teszi. Szükséges hozzá a megfelelő technikai felszereltség (webkamerával és mikrofonnal rendelkező számítógép, internet kapcsolat), illetve az, hogy a páciens saját közegében képes legyen megteremteni a terápiás tér zavartalanságát. Azt tartjuk optimálisnak, ha az első interjú, illetve a terápia indító szakasza személyesen történik, és ekkor átbeszélhetővé válnak a távterápiával járó előnyök és hátrányok. A későbbiek során is hasznosnak tartjuk a rendszeres időközönként történő személyes találkozásokat.